PROGRAM:
1.Nap. szept, 08. szombat
Indulás 6,3o-kor az Olga utcából. A megteendő út hossza kb 610 km. Útvonal. Bp-tól az M6-oson Mohács érintésével Udvar/határ/ Horvátország, Beli Manastir
Eszék/ Osijek/ Eszéken kb 13 és 14,30 között séta a várban és a Dráva parton.
Eszék már az ókorban is lakott hely volt, fontos átkelőhely a Dráva mocsaras árterületén. Lakták az illírek és a kelták is. A római korban Mursa, Mursia mocsár jelentésű illír-kelta eredetű néven jelentős erőd, tábor és település volt. A népvándorlás korában gyakran támadták, elfoglalták a hunok, a germánok, és az avarok, az erőd és a település elenyészett. Honfoglaló magyar őseink, Árpád népe, már a 10. században megszállta a síkvidéki környéket. 1196-ban már magyaros nevén: Ezeek, említi oklevél. Neve valószínűleg délszláv eredetű, Osek, akol jelentésű. Az Árpádkorban révje és piaca a cikádori apátságnak ill. a pécsi püspöknek fizette az adót. 1339-től a baranyai ispán és a bellyei nemesek osztoztak bevételein. A 14.-15. században a Kórógyi család birtokában volt, ők építhették fel ismét várát is. 1526-ban itt kelt át a török sereg, itt vonult át a mohácsi végzetes csatához az általuk épített hídon, melyet el is pusztítottak kivonulásukkor. A túlparti Eszéket megszállták és megerősítették. 1578-ban állandó hidat is építettek, melyet 1599-ben Pálffy Miklós, 1664-ben pedig Zrínyi Miklós égetett fel.
Eszék 1687-ben szabadult fel a török uralom alól, hogy cserébe habsburg uralom alá kerüljön. A habsburgok a 18. század elejére hatalmas modern erődöt építettek, ennek részei és a 18. századi épületek jelentős része láthatók jelenleg is. A városba jelentős számú németet telepítettek, Trianon előtt Verőce vármegye székhelye volt, 12625 horvát, 11269 német, 3729 magyar, 2889 szerb lakossal. 1991-ben a szerb szabadcsapatok és részben a szerb hadsereg több irányból támadva elfoglalta a környező faluk többségét, Eszéket nem tudták bevenni. A károkat nagyrészt helyreállították, néhol még láthatók a háború nyomai.
Eszék hangulatos városka, sok látnivalóval, még mintegy 1100 magyar lakik itt, s a közelben több magyar falu is van. A városba olvadt a kora Árpádkori Rétfalu is.
Eszék után tovább a Bosznia és Hercegovina határán lévő Bosanski Samacba és tovább Zenica érintésével Sarajevoba, a fővárosba, ahol az első szállásunk is lesz vacsorával és reggelivel. Érkezés és a szállás elfoglalása után séta az óvárosban ez késő este lehet csak.
Zenica: Zenica város Bosznia-Hercegovina középső részén. Zenica-doboj kanton székhelye. Lakosainak száma 170.000 (2005). Városi rangját IV. Béla magyar királytól kapta 1244-ben. A város a Zenica-doboji kantonban, a Bosna folyó völgyében terül el. A folyó a város közepén szép kanyarulatot ír le.
Sarajevo: Bosznia-Hercegovina fővárosa. A Dinári-hegységben, a Miljacka-folyó két partján fekszik. Lakosságát elővárosaival együtt 400 ezer főre besülik. Túlnyomóan bosnyákok, ezenkívül szerbek és horvátok lakják.
Szarajevó nevével több fontos történelmi esemény is összeforrt. 1914-ben itt lett merénylet áldozata Ferenc Ferdinánd osztrák trónörökös, ami ürügyül szolgált az első világháború kirobbantásához. De a szarajevóiak élték át a boszniai háború (1992-1995) alatt a modern kori történelem egyik leghosszabb, több mint három éven át tartó ostromát is.
A város egyedülálló légkörét a történetét alakító négy vallási csoport (római katolikus, ortodox kereszténység, muszlim és zsidó vallás) által hátrahagyott épített és más kulturális javak adják. Az útikönyvek szerint Szarajevó a világ egyetlen városa, ahol néhány száz méteren belül katolikus és ortodox templom, mecset és zsinagóga is található.
Bővebben olvashattok történelméről, mai státuszáról itt: http://hu.wikipedia.org/wiki/Szarajev%C3%B3
2.nap. szept. 9. vasárnap
Reggeli után 9 óra körül indulás Cavtatba első helyen jelzett célpontunk a Hotel Iberostar Cavtat, ha ez valamiért nem megy, akkor a második a Dubrovnikhoz kicsit közelebb eső Mlini településen lévő Hotel Astarea. A napi futás kb 300 km
Az útvonal: Sarajevo majd végig a vadregényes Neretva áttörésen át Mostar városa, ahol minimum két két-három órát tölthetünk mert megéri! Városnézés után tovább haladva Metkovic-nál, a Neretva torkolatnál érünk át ismét Horvátországba. Technikai pihenőkkel este 7 körül érünk Cavtatba, ahol 3 éjszakát töltünk félpanzióval/ Lehet ez Mlini is/ Szállás elfoglalása és séta a környéken.
Neretva
Bosznia egyik legnagyobb folyója a Neretva, mely a Dínári-Alpokban ered, 203 km hosszan folyik Bosznia területén, 22 km hosszan pedig Horvátországban, ahol is a Adriai-tengerbe ömlik. A neretva világos, opáloskék színét a mészkőnek köszönhetően kapja, Konjic és Mostar között legalább 3 duzzasztó van rajta, melyek mind villamosenergiát termelnek.
/Most egy részlet következik egy élménybeszámolóból./
NERETVA-VÖLGY
Amit a Neretva völgyében következett az maga a csoda. Sokat hallottam utunkat megelőzően a Neretva völgyének szépségéről - hiteles emberektől -, de a látvány ennek ellenére mellbevágott. Nem is lehet ezt leírni, de lehet, hogy én vagyok kevés hozzá. Attól a pillanattól kezdve, hogy megláttam a Neretvát, egy kérdés motoszkált a fejemben: Mitől olyan a Neretva színe, mint amilyen? Gondoltam először, hogy a napsütés, a folyó menti erdők zöldje tükröződik vissza sajátos módon folyó színében, de nem, mert a borult ég alatt a kopár sziklák között rohanó Neretva is ugyan olyan színű volt. Nem is próbálom visszaadni a Neretva völgyének szépségét, mert csak szánalmas kísérlet lenne. Ezt látni kell!
A Neretva völgye az egyik legérdekesebb dolog, amit eddig láttam ebbe’ az életbe’ -amellett, hogy iszonyú szép is. Olyan élet bölcsője hangulat kapott el, mintha ez a völgy lenne az, ahonnan egész Horvátországot, sőt, talán Európát, de akár az egész világot, vagy jobb napokon a világmindenséget is ellátják zöldséggel és gyümölccsel.
MOSTAR egy gyönyörű török hangulatú kisváros, amely az Öreg híd és környékének a szépsége miatt már évtizedek óta a világörökség része.
A város nevét az azt keresztülszelő Neretva folyón álló hidak egyikéről, az úgynevezett „Öreg hídról” kapta (szerbhorvátul Most stari vagy Stari most; most = híd, stari = öreg). A középkori oszmán épületegyüttest felvonultató kisváros Bosznia-Hercegovina egyik fő turisztikai látnivalója. Az Öreg híd az UNESCO kulturális örökségéhez tartozik. A polgárháborúban lerombolták, majd 2005-ben ismét régi alakjában építették újjá.
A híd és környéke, a mostari belváros lélegzetelállítóan szép, főleg a szétlőtt házak után, itt minden helyre van állítva, olyan, mint egy kis meseváros. Apró színes házak, kacskaringós macskaköves utcák, kisvendéglők, szuvenír boltok, ahol keleti szőnyegtől kezdve réz és ezüsttárgyakon át mindenfélét lehet kapni, mint egy bolhapiacon.
Fantasztikus hangulata van, a folyó smaragdzölden kanyarog a völgyben, a folyóparton mecsetek állnak, kicsit törökös, tényleg kihagyhatatlan. Feltétlenül látni kell!
Az eredetileg 1556-ban épült Stari Most-ot először „Megkövült Holdnak” nevezték el köszönhetően elegáns szépségének. Kilenc évbe telt a megépítése a halvány helyi „tenelija” kőből, ami a nap helyzetétől és erejétől függően változtatja színét. A nemrég újra épített hidat ugyanolyan módszerrel építették,mint elődjét, ezért is egyezik meg vele majdnem tökéletesen. Az Óhíd 427 évig állt, mielőtt 1993 novemberében lebombázták. A horvátok a 24 méteres magasságban ívelő építményt alig néhány óra leforgása alatt rombolták le. Az azóta újjáépített mostári híd Bosznia-Hercegovina egyik legfőbb turisztikai látványossága.
3. nap. szept.10. hétfő:
ez a pihenő, strandoló nap. Természetesen az időjárás függvényében ezt változtathatjuk
CAVTAT a Dél-Adria egyik legidillibb kisvárosa Dubrovnik közelében, a Rat-félsziget déli lankáin húzódik. Az ókorban alapított és akkoriban Epidaurum néven emlegetett település napjainkban Horvátország legdélibb régiója, Konavle idegenforgalmi és kulturális központja. Mesés strandjaival, luxusszállodáival és a helybéliek által gondosan megõrzött, mindennapi hagyományaival egy kedves kis mediterrán város.
Cavtat- a városi paloták, nyári lakok és római műemlékek városa. A cavtati tengerfenék az Adria és egyben a Mediterráneum legjelentősebb amfora lelőhelye. A parti sétányon a természet illatait és hangjait magába szívva élvezheti a megbúvó öblök csendjét és az egyedülálló kulturális örökséget.
Hotel Iberostar Cavtat
közvetlenül a kövekkel kirakott, parti sétányon fekszik.
Fekvése
A városközpont kb. 200 m-re.
Felszereltsége
A hangulatos szállodában a vendégek rendelkezésére áll 94 szoba, lift, társalgó, recepció széfekkel, Internet-sarok (térítés ellenében), étterem, nyilvános snack-étterem kávézóval, fagyizó és terasz közvetlenül a tengernél. Napozóterasz napágyakkal, napernyőkkel és zuhanyozóval. Parkoló.
Fitness
Térítés ellenében: búvárkodás a Hotel Iberostar Epidaurusban és tenisz a Hotel Iberostar Albatrosban.
Szórakozás
Főszezonban heti 1x élőzene a teraszon. A szálloda vendégei az Iberostar Albatros animációs programjain is részt vehetnek.
Szobák
Telefon, SAT-TV, légkondicionálás (júliusban és augusztusban), zuhanyozó és WC.
A2B: Tengerre néző, balkonos szoba.
Ellátás
Félpanzió. Minden étkezés büférendszerben. Hetente 1x gálavacsora.
IDŐJÁRÁS ELŐREJELZÉS http://www.zoover.hu/horvatorszag/dalmacia/cavtat/idojaras
4.nap. szept.11. kedd:
Dubrovnik-nap reggelitől vacsoráig! Óváros , körséta a falakon stb. Teljes szabadprogram. Ez a nap maxi 50 km.
DUBROVNIK
Dubrovnik régi magyar nevén Raguza (horvátul Dubrovnik, latinul Rausium később Ragusium, olaszul Ragusa), város és kikötő Horvátországban, az ország legdélibb részén, az Adria partján. Dubrovnik-Neretva megye székhelye, lakosainak száma 43 728. Az Adria gyöngyének nevezett várost korábban a Délszláv Athénnek is titulálták.[1] A középkorban a tengeri kereskedelem egyik központja volt a Raguzai Köztársaság székhelyeként, hosszú ideig a Velencei Köztársaság riválisa volt. Virágkorát a 15. és 16. században élte, amikor 40 000 lakosával Európa legnagyobb városai közé emelkedett. I. Lajos magyar király 1358-ban megszerezte Velencétől, és egészen 1526-ig magyar fennhatóság alá tartozott. A város egyúttal a horvát művészet, nyelv és irodalom egyik központja, lakhelye sok híres költőnek, írónak, festőművésznek és tudósnak. Központja 1979 óta a Kulturális Világörökség részét képezi.
Dubrovnik a Horvát Riviéra egyik legnagyobb és legszebb városa. Napóleon csak Európa szalonjaként emlegette. A Világörökség része, fontos kikötő, természeti és kultúrális csodákban bővelkedő táj központja.
5.nap szept.12. szerda:
Reggeli után indulás Montenegróba. Ismerkedés a kotori öböllel, és az országgal. Napi adag max 160 km
Útvonal: Heceg Novi, Kotor, séta a városban, Budva, séta a városban, majd pillantás a luxus szigetre Sv. Stefanra, ezután Vranjina mellett megálló a skodrai tó partján, a nap végén Podgorica, Montenegró fővárosa, ahol a szállás egy éjszaka vacsora és reggeli. Este séta a Moraca parton, érdekesség török falu maradványai.
HERCEG NOVI
Az Orjen hegy lábánál az öböl bejáratánál van , a nap, virágok, festők és költők városa.
A Herceg Novi riviéra hossza 25 km, melyet alkot félsziget, sziget, különböző strandok, érdekes kiránduló helyekkel, magas hegyek övezik, mediterrán településekkel, ahol az oljabogyó ültetvények és a különböző mediterrán növények is megtalálhatóak.
KOTOR egy kedves kis tengerparti város Montenegróban, a Kotori-öböl egyik csücskében, 1000-1700 méter magas hegyekkel körülölelve. Leírhatatlan a város szépsége, a régi mediterrán hangulatú kikötő pedig csak fokozza ezt. A kikötőt körülvevő városfal az Unesco védelmét élvezi, ez még a szerb Nemanjic-dinasztia építészetét dícséri. Az Unesco Világörökségi Listáján szerepel az egész óváros: kanyargós és szűk utcácskák, terek, kis templomok, na és az ősi falak, melyek 4,5 kilométeren keresztül övezik a várost
Sokan azt mondják, hogy Kotor igazi velencei hangulatot áraszt magából. Nem hiába van ez az állítás, Kotor és környéke sok éven át a Velencei Köztársaság uralma alatt állt. Ez persze az épületekben is mély nyomot hagyott.
Kotor a különleges látványt nyújtó öbölről híres, ami stratégiai fontossága miatt viharos történelmi események színhelye volt. A várost nagyszerű hegyek veszik körül,ahol kiváló túrákat tehetünk, a Lovcen-hegyre
Az Európa legdélebbi fjordja nevet is méltán tudhatja magáénak a Kotori-öböl, ez az egyike a szárazföldbe legmélyebben benyúló öblök közül az Adrián. Az Orjen és Lovcen mészköszirtjeinek köszönhetően az egyik legnagyszerűbb mediterráj táj ez. Lovcen egyébként a környék legmagasabb hegye (1754 m), az itt lévő híres nemzeti parkba egy 18 kilométeres kanyargós, meredek úton juthatunk fel.
BUDVA (olasz és német nevén Budua) a legnagyobb tengerparti település Montenegróban, a montenegrói turizmus metropolisza. Lakóinak száma: 11 000 fő. A természeti szépségek mellett, mint a szigetek, és a festői partszakaszok, Budva gazdag történelmi emlékekben is.
Montenegró egyik legöregebb települése, manapság pedig fő turisztikai központja. A csöppnyi félszigeten fekvő óvárost fal övezi, melyen érdemeskörbesétálni. Miután a szűk sikátorok régi kockakövein bebarangoltuk a régi Budvát, kellemes andalgás következett a kikötői sétányon. A város népszerűsége főként abban rejlik, hogy tövében különlegesen sok szép partszakasz várja a strandolni vágyókat.
SVETI STEFAN
Milocer városkája mellett, Budvától 10 km-re, mint egy mesefilm kacsalábon forgó kastélya, kis halászházak borította sziget - Sveti Stefan körvonalai törnek át az ősrégi olajfaerdő zöldjén.
Sveti Stefan tíz évvel ezelőtt még kis halásztelepülés volt, melynek lakói lassan elszéledtek. E kihalt faluból kelt életre Montenegró (és a volt Jugoszlávia) és a tengerpart legművészibben megkomponált luxus-nyaralóvárosa.
Az egykori kis halászházak fényűző lakosztályokká alakultak át. Kovácsoltvas delfin, rák stb. cégérek jelölik az utcácskákat.Kaktuszok, pálmák, rozmaring szegélyezi a virágoskertté, parkká átalakított tenyérnyi földdarabokat.
PODGORICA
Montenegrói Köztársaság fővárosa a fontos észak-déli és kelet-nyugati irányú útvonalak csomópontjában helyezkedik el. Az óvárosban található Sahat Kula egyike a megmaradt történelmi épületeknek, egyben a város szimbóluma is. A várostól csak néhány kilométerre találhatjuk Doclea, egykori római város romjait.
Első lakói az illírek voltak, a rómaiak a várost Diocleciának nevezték el. Ebből a korból csak az épületek alapjai maradtak fenn. A törökök voltak a város urai 1879-ig, a város a nevét 1474 óta viseli. Az I. világháborúban az osztrákok, 1941 -1944 között az olaszok, németek tartották a várost megszállva.
1946-ban Titogradra változtatták majd 1992-ben kapta vissza a Podgorica nevet.
A fővárosnak 150 000 lakosa van, a II. világháború teljesen romba döntötte a várost, melyet újjá építettek.
6.nap. szept. 13. csütörtök:
Podgorica-Belgrád a mintegy 420 km hosszú út, a szurdokokkal szabdalt Dinári hgs-en vezet át a- haladási sorrendben- Moraca a Tara és a Lim folyó által vájt völgyekben kanyargó utunkon. Ezen a napon a megállóinkat a természet formálta szépségek határozzák meg. Szerbiába Bielo Poljenél lépünk be, ahonnan a Bistrca völgyén áthaladva a következő nagyobb települések kerülnek utunkba : Nova Varos, Zlatibor, Uzice, Gradac, Valjevo. Este érünk Belgrádba, ahol az utolsó szállásunk lesz vacsorával és reggelivel. Séta, ha bírjuk reggel a várba is elmehetünk.
BELGRÁD (eredeti magyar neve legalább a XIV. század eleje óta Nándorfehérvár, Szerbia fővárosa és egyben legnagyobb városa. Történelme során Belgrád a keleti és nyugati kultúra választóvonalán helyezkedett el. Európa egyik legrégibb városa.
A város alapítása a kelta és római időkre tehető, melyet a szlávok betelepülése követet|t a 7. században. Aki bővebbet akar tudni a városról kattintson ide:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Belgr%C3%A1d
7. nap. szept.14. péntek:
Reggeli után ha akarjuk lehet egy órás sétát tenni a belgrádi várba. Ezen a napon mintegy 390 km vár ránk és elég jól tudunk majd haladni. Ezért kívánság szerint rövid sétát lehet tenni Újvidéken/Novi Sad/ és Szabadkán/Subotica/ is. Röszkénél lépünk be Magyarországba és az M5-ös sztrádán érünk vissza Budapestre.
ÚJVIDÉK
Szerbiában, a Vajdaság Autonóm Tartomány székvárosa.
Manapság Szerbia második legnagyobb városa, mely a Dél-bácskai körzetben helyezkedik el. Vajdaság kétmilliós lakosságának kb. 18%-a él itt, lakosainak száma a környező településekkel együtt, a 2011-es népszámlálás adatai szerint 359 951 fő. Soknemzetiségű város: szerbek, horvátok, magyarok, szlovákok,svábok és ruszinok is élnek itt.
Bővebben: http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%9Ajvid%C3%A9k
SZABADKA
Szerbiában, a Vajdaság északi részén, az Észak-bácskai körzetben, Magyarország déli határától 10 km távolságban.
A Vajdaság második legnépesebb városa Újvidék után, lakosainak száma 99 981, a környező településekkel együtt megközelíti a 150 000 főt.
A város a vajdasági magyarok, a vajdasági horvátok és bunyevácok szellemi, kulturális és politikai szervezeteinek központja, valamint számos nemzetiségi nyelvű oktatást is folytató közép- és felsőfokú oktatási intézménnyel rendelkezik.
Bővebben: http://hu.wikipedia.org/wiki/Szabadka
Az úton sehol sem kell vízum! Minden országban elfogadják a plasztik kártya személyi igazolványt is! Viszont hazafelé Szerbiából, vigyázni kell a vámon a cigarettára és a szeszes italra! Montenegróba belépéskor 10 Euro/fő adót kell fizetni, a buszért 50 Eurot. A fizető eszközhöz bankkártyával mindenütt hozzá lehet jutni! Boszniában a bosnyák márka a pénz 1Euro=2 Bmárka sok helyen elfogadják az Eurot, Horvátország: Horrvát Kuna, Montenegro: Euro!, Szerbia Dínár 1 Dínár kb 3,5 magyar Ft.
Az utunk km igénye maxi 2000 km. A szállásokat a Kompas utazási irodával fogjuk leszerveztetni és a fizetés itthon Ft-ban lesz!
(Ha megengeditek egy kis privát megjegyzés: január 1-én fogtam egy dobozt, vágtam rá egy kis lyukat, és minden nap beledobok 500 Ft-ot (ami jobb helyen egy fagyi, vagy egy pohár forralt bor ára) Ha végig tudom csinálni, akkor augusztus végére összegyűlik az utazásravalóm. Lehet, hogy gyerekes ötlet, dehát közeledik a második gyerekkor.)
JÓ NÉZEGETÉST ÉS OLVASGATÁST!
(lehet jelentkezni is
Kaszás Klárinál 401-0588)
